A macska az egyik legelterjedtebb �s egyben legkev�sb� ismert h�zi�llat. Minden�tt megtal�lhat�, falun, a v�rosi b�rh�zak pinc�iben, gy�rak �s int�zm�nyek udvar�n. A legt�bbje elvadult, k�bor �llat, amely szabadon, mag�ra hagyva szaporodik. Vad�szati adatok szerint �vente �tlagosan hatvanezer k�bor macsk�t l�nek ki a vad�szok. Szomor� t�ny, hogy nagyj�b�l azonos sz�m� kutya ker�l hasonl� sz�nalmas sorsra. A kil�v�st �llateg�szs�g�gyi, illetve k�zeg�szs�g�gyi el��r�sok k�vetelik a veszetts�g terjeszt�s�nek megel�z�se �rdek�ben. Joggal felt�telezhet�, hogy a vad�szoknak sem �r�m a k�bor �llatok ilyen t�meg�nek elpuszt�t�sa. A felel�ss�g a macskatart�k �s kutyatart�k v�ll�n nyugszik az�rt, hogy csak olyan k�lyk�k j�jjenek a vil�gra, amelyek gazd�ra �s v�gleges otthonra tal�lnak.

A kedvtel�sb�l tartott �llatok eset�ben, �gy a macsk��ban is, a tulajdonos legt�bbsz�r nem szakember, hanem olyan valaki, aki a term�szet ir�nti vonzalm�t k�v�nja kiel�g�teni kedvence seg�ts�g�vel. Ez�rt gyakran k�veti el azt a hib�t, amit az �llatteny�szt� szakember soha, szentiment�lis okokb�l engedi kedvenc�t szaporodni, mondv�n: „ez a term�szet rendje”.

Ez �gy igaz a vadonban, ahol sz�mos t�nyez� – a t�pl�l�k mennyis�ge, a vad�szter�let nagys�ga, a ragadoz�k sz�ma, stb. – szab�lyozza egy faj popul�ci�j�nak m�ret�t. A h�zias�t�s l�nyege az, hogy az ember t�pl�l�kot ny�jt az �llatnak, ennek fej�ben viszont beavatkozik: ir�ny�tja �s ellen�rzi a szaporulatot, kiv�logatja a legmegfelel�bb p�rokat �s f�k�pp gondoskodik az ut�dokr�l. Az �llatteny�szt�sben a gazdas�gi hasznot �ppen az ut�dokt�l v�rj�k, m�g a kedvtel�sb�l tartott (a tov�bbiakban a r�vids�g kedv��rt „kedvenc”) �llatokn�l az ut�d �ltal�ban kellemetlen, nem v�rt k�vetkezm�ny.

Az volna az ide�lis �llapot, ha minden macsk�nak gazd�ja lenne �s csak az igaz�n �rt�kes teny�sz�llatok szaporodn�nak a felvev�piac ig�nye szerinti sz�mban, �ppen �gy, mint m�s, gazdas�gi hasznot hoz� h�zias�tott �llat eset�ben. Ehhez els� l�p�sk�nt m�g nem rem�lhet�nk t�bbet, mint annak tudatos�t�s�t, hogy k�bor macsk�k hallatlanul magas sz�m��rt az ember a felel�s. Ha mindenki term�szetellenesnek �s szomor�nak �rezn� a gazd�tlan macska l�tv�ny�t, ha azokat, akik macsk�jukat felel�tlen�l szaporodni hagyj�k t�rsadalmi megvet�s s�jtan�, tal�n gyorsabban foglaln� el ez a vonz� �s b�szke �llat az �t megillet�, megbecs�lt hely�t h�zi�llataink k�z�tt.

E k�nyv els�sorban macskatart�knak sz�l. Rajtuk is m�lik milyen j�v� el� n�z a macska haz�nkban. A macsk�val kapcsolatos babon�k, t�vhitek m�g er�sen �lnek a k�ztudatban, oka ennek a vonatkoz� szakirodalom hi�nya is. Mind�ssze k�t magyar nyelv�, ma m�r nem kaphat� k�nyv jelent meg a macsk�kr�l.

A k�nyv meg�r�s�ra az a rem�lhet�en nem szer�nytelennek t�n� v�gy vezetett, hogy a szakszer� gondoz�st seg�t� ismeretek k�zread�s�val seg�ts�get ny�jtsak a macskatart�knak �s el�seg�tsem egy olyan, helyesebb szeml�let uralkod�v� v�l�s�t, amely a macsk�t k�zelebb hozza az emberhez. �letm�dj�nak ig�nyeinek, t�pl�lkoz�s�nak, �pol�s�nak �s betegs�geinek ismerete emeli a biol�giai kult�r�t �s seg�thet elosztani a t�ves k�pzeteket �s hiedelmeket vele kapcsolatban.