A macska �sei vadon k�boroltak, nap nap ut�n harcot v�vtak a zs�km�ny megszerz�s��rt, az embereket pedig nyilv�nval�an ellens�gnek tekintett�k. A cic�k h�zias�t�sa k�r�lbel�l t�zezer �ve kezd�d�tt meg, �m a k�rd�s, miszerint val�ban h�zi�llatnak tekinthet�-e a macska, a mai napig nem tekinthet� eld�nt�ttnek.

 

Mivel a h�zi�llatok k�z�l a kutya sz�m�t modell�rt�k�nek, l�pten-nyomon �sszevetik a cic�k �s az ebek jellem�t, emberi k�rnyezetben val� viselked�s�t, a gazd�val val� viszony�t. Az �sszehasonl�t�s nyilv�nval� k�vetkeztet�seket eredm�nyez: a kuty�val szemben a macska �n�ll�bb, mondhatni akaratosabb: vad�sz�szt�ne pedig sokkalta domin�nsabb. A cic�k, ha j�l �rzik magukat a h�zn�l vagy a lak�sban, remek t�rsai a gazdinak, �s otthonosan mozognak az emberi k�rnyezetben, �m ha valamilyen okb�l nem el�gedettek, hetek alatt elvadulhatnak, �s term�szetes k�zegben is remek�l elboldogulnak. Ezt a kett�ss�get valamennyi macskatart� j�l ismeri: a lak�sban felcseperedett cic�k nem csup�n �rt�kelik, hanem egyenesen ig�nylik a k�nyelmet �s a v�detts�get, de az utc�r�l befogadott macsk�k ragaszkodnak szabads�gukhoz �s �n�ll�s�gukhoz, �s csak akkor keresik az ember t�rsas�g�t, ha �lelemre vagy k�nyeztet�sre van sz�ks�g�k. Nem csup�n az �llatbar�tok, de az �llattan tud�sai sem jutnak egy�rtelm� d�nt�sre: a zool�gusok v�lem�nye szerint a macska f�lig h�zi�llat, f�lig vad�llat: h�zias�t�sa eddig m�g nem teljesedett be, ez�rt az emberrel val� viszonya f�k�nt a nevel�s �s a k�rnyezet k�rd�se. Ne hasonl�tsuk h�t a macsk�t a kuty�hoz, mert az ilyesf�le �sszevet�snek kev�s �rtelme van: mik�nt a tekn�sb�k�t�l sem v�rjuk el, hogy sir�lyk�nt viselkedjen, a cic�val szemben is butas�g volna sz�mon k�rni az ebekre jellemz� tulajdons�gokat �s k�pess�geket.

                                              

A zool�gusok szerint a macska f�lig h�zi�llat, f�lig vad�llat.

A macska h�zias�t�sa m�g nem teljesedett be.