A macska misztikus, büszke, behódolásra képtelen, független állat. Eleganciáját, tartózkodását, lekenyerezhetetlenségét azok értékelik leginkább, akik nem „szolgaként”, hanem egyenrangú félként kezelik. Ezt a bánásmódot a macska hűséggel, ragaszkodással, és feltétlen bizalommal jutalmazza. A látszólagos hűvös tartózkodás mögé rejti gazdag érzelemvilágát, az embert érdemei szerint részesíti „kegyeiben”. Képességei, intelligenciája, érzékenysége azért marad rejtve sokak előtt, mert a macska bizalmát ki kell érdemelni. E talányos magatartás az oka annak, hogy a macskával kapcsolatban annyi babonás előítélet és téves nézet él még ma is a köztudatban.

A többi háziállathoz képest a macska házasulása viszonylag később következett be. Általában elfogadott nézet, hogy a macskát az ókori Egyiptomban háziasították, ahol nagy becsben tartották, a mezei rágcsálók féken tartásában játszott szerepe miatt. Újabb régészeti leletek azonban azt látszanak igazolni, hogy háziasítása már i.e. hatezer táján, Mezopotámiában kezdődött.

Attól az időtől kezdve, hogy az ókori egyiptomiak ezt a kecses és intelligens állatot szenté magasztosították, az ember viszonya a macskákhoz hullámzó volt. A mezőgazdasági kultúrával rendelkező népeknél megbecsülést élvezett. Vannak még olyan nyílván túlzó nézetek is, amelyek szerint Anglia korai mezőgazdasági felvirágozása éppen a macskáknak köszönhető, mert ő tartotta kordában a kártevőket. E legenda valóságát látszik igazolni az, hogy a macskát ma kétségtelenül Angliában becsülik a legjobban, noha szerepe jelentősen átalakult.

Bár a macska – középkori babonás üldöztetés leszámítva – évezredek óta él kölcsönös megbecsülésben az emberrel, mégis csak félig háziasult állatnak tekinthető, mert életmódjára ma is többnyire a teljes függetlenség és a szabad párválasztás a jellemző. Ebből adódik a macska különleges helyzete a háziállatok között és ez az egyik oka annak is, hogy olyan magas a gazdátlan, kóbor macskák száma.

A különleges fajtájú macskák kézzelfogható gazdasági hasznot nem nyújtó társként, vagyis kedvenc állatként a XVI. Században jelentek meg Európában.

Kedvenc állatként a macska szerepköre átalakult. Közel hozza a természetes, esztétikai élményt nyújt, viselkedésének megfigyelése az élővilág megértését segíti elő, de enyhítheti a magányt is. Gyermekes családban az egészséges természetszemlélet kialakulásának és az állatok megbecsülésére való nevelés eszköze lehet.

Ebben az új szerepkörben a macskára irányított figyelem felfedezte mozgásába, küllemében a szépséget, értelmi képességeit és érzelemgazdagságát. Ebből természetesen nőtt ki az a törekvés, hogy korábban nem ismert színvariációk és fajták jöjjenek létre. Ezek voltak a sporttenyésztés kezdetei, mely XIX. Század hetvenes éveiben  Angliában kezdett tért hódítani. Nem meglepő, hogy a macskák sportszerű tenyésztése éppen Angliában kezdődött, hiszen Angliának az állattenyésztés minden területén évszázados hagyományai voltak. A haszonállatok tenyésztése során felhalmozódott, általános érvényű tapasztalatok példát mutattak a kedvtelésből, sportból űzött kutya- és lótenyésztésben is. Ezek alkalmazása a macskatenyésztésre önként adódott.

Bár a sporttenyésztés minden országban, különösen kezdetben, csak néhány ember hobby-ja volt, a tapasztalat azt mutatja, hogy munkájuk jelentősen hozzájárult a macskával kapcsolatos közfelfogás javulásához, mert kiadványok, szakfolyóiratok jelentek meg s az így közreadott ismeretek a „közönséges” macska számára is hasznot jelentettek. Kezdetben általában a sporttenyésztők vállalták magukra a kóbor macskák védelmének ügyét is.

Remélhető, hogy a pedigrés macskák terjedésével és a velük foglalkozók ismereteinek bővülésével hasonló hatás fog nálunk is jelentkezni.

A gondozás, táplálás, a betegségek megelőzése és kezelése tekintetében nincs különbség a „parlagi” macska és „arisztokrata” fajtestvére között. A macska büszkén járja útjait és hidegen hagyja, hogy ősei hány generációra vezethetők vissza, vagy, hogy csíkjai és foltjai kellő elrendezésben fedik-e kecses testét. Az ő számára az a sarkalatos kérdés, hogy gazdája átéri-e ezt a felelősséget, amely a macskatartással jár, mert ettől függ jóléte és jövőjének biztonsága.