Ha �gy d�nt�nk, hogy otthonunkat egy macsk�val osztjuk meg, az elhat�roz�st alaposan meg kell fontolni, mert arra is kell gondolni, hogy ez elk�vetkezend� mintegy 12-13 �vben a macska teljes m�rt�kben r�nk lesz utalva. A k�ly�kmacsk�k igen elragad�ak, sokszor neh�z ellen�llni a v�gynak, hogy ez ember hirtelen elhat�roz�si mag�hoz vegyen egyet. M�gis, csak akkor tegy�k ezt, ha a sz�nd�k a macska megtart�s�ra komoly, ha az eg�sz csal�d szeretettel �s meg�rt�ssel fog vele foglalkozni �s �gy v�gleges otthonra tal�l.

A macska igen alkalmas kedvenc �llatnak olyan csal�dban is, ahol nem t�l apr� gyermekek is vannak. �rdekesebb �s �rtelmesebb t�rs, mint az aranyhal vagy tekn�s, viszont kevesebb id�t, mozg�steret k�vetel meg�nak, mint a kutya. Szobatisztas�ga k�zismert �s az �ltal�nos hit ellen�re nincs sz�ks�ge korl�tlan szabads�gra, �ppen ellenkez�leg, sz�vesen alkalmazkodik a csal�d �letk�r�lm�nyeihez �s a lak�sban val� �lethez is.

B�rmilyen vonz� egy k�ly�kmacska, m�rlegeln�nk kell, hogy lehet�s�geinken bel�l vajon megfelel� �letform�t tudunk-e sz�m�ra biztos�tani. Arra is gondolni kell, hogy hamarosan feln� �s ig�nyei eg�szen m�sok lesznek. Ha napk�zben hossz� �r�kra egyed�l kell hagynunk, helyesebb, ha k�t alomtestv�rt fogadunk be, �gy soha nem lesz egyed�l. A lak�sban tartott macska a mag�nyszorongat� �rz�st�l f�l�nk, visszah�z�d� vagy esetleg agressz�v lesz.

A legt�bben ma m�g sz�nalomb�l fogadnak be k�ly�k vagy feln�tt macsk�t. Ezek az �llatok ny�lv�n nem kapt�k meg a fert�z� betegs�gek elleni v�d�olt�sokat �s a f�regtelen�t� szereket sem. Majdnem biztos, hogy bolh�sak �s m�s parazit�kt�l is szenvedhetnek. Ez�rt �rdemes ellen�rz� vizsg�latra vinni az �llatorvoshoz, aki beadja a v�d�olt�st �s tan�csot ad a parazit�k elleni v�dekez�s m�dj�r�l.

Azt is meg kell fontolni, hogy n�st�nyt vagy kand�rt tartsunk-e. A n�st�nyek gyeng�debbek, kisebben �s takarosabbak, mint a h�mek, de az ivar�rett kor ut�n megkezd�dik vel�k a gond.

A ny�rv�gi n�st�nyek kor�n (ak�r m�r 5-6 h�napos korban) megkezdik az ivarz�st (december-janu�r a sz�let�st k�vet� �vben) �s ez nagyj�b�l 14 napos ciklusokban ism�tl�dik. Ha m�dja van, ilyenkor kisz�kik �s p�rt keres mag�nak. �vente k�t-h�rom almot is sz�lhet, �gy �let�ben ak�r sz�z nem v�rt �s gyakran otthontalans�gra �t�lt ut�dnak adhat �letet. Ha vigy�zunk r�, �s nem engedj�k ki, akkor egyr�szt meglehet�sen ideg�l� n�gy-�t napot kell vele �tv�szeln�nk, m�sr�szt a k�rny�k kand�rjai „veszik” az ember sz�m�ra nem �szlelhet� szagjelz�seit �s erre reag�lva b�z�s vizelet�kkel �sszefr�csk�lik otthonunk k�rny�k�t.

A feln�tt h�m tart�sa sok kellemetlens�ggel j�r, Ivar�rett kor�ra (kb. 12 h�) kialakul a n�st�nyek h�v�s�t �s fels�gter�lete hat�rai megjel�l�s�t szolg�l� fr�csk�l�si szok�sa, amelyhez vizelet�t haszn�lja. Ha teheti, csavarog, a k�rny�k kand�rjaival �lland� csat�roz�sban �ll, sebeket �s s�r�l�seket szerez, �s rendszerint ennek az �letm�dnak v�gzetes baleset vet v�get. Ha szabad kij�r�sa nincs, panaszos ny�vog�s�val, b�z�s fr�csk�l�s�vel �let�nket pokoll� teheti.