Az új jövevénnyel hazatérve, a cicát vegyük ki a szállítókosárból, simogassuk meg és beszéljünk hozzá halkan. A macskák igen finom hallásuk következtében érzékenyen reagálnak a hangos beszédre, zajokra. Hangos beszéddel, kiabálással könnyen riadozóvá és félénkké tehető, ezért mindig halkan beszéljünk hozzá. Mutassuk meg neki a toalett edényt, tálkáját, vizes és tejes edényét. Meg is kínálhatjuk finom falattal, bár ezt valószínűleg nem fogja rögtön elfogyasztani, hanem elsőként körüljárja a lakást, minden zugot megvizsgál és megszaglász. Helyes, ha ebben nem zavarjuk és az első órákban visszaszorítjuk türelmetlenségünket, hogy kézbe vegyük és megsimogassuk. Várjuk, meg míg ő jön oda hozzánk. Ha azt látjuk, hogy leül és mosakodni kezd, megnyugodhatunk, hogy elfogadta új környezetét. A kölyökmacskák hamarabb telepednek le új otthonukban, mint felnőtt állatok, de nekik is szükségük van egy kis időre az új környezet megszokásához. Az első napokban ezért nagyon fontos a lehetséges szökési utakat elzárni előle.

Ha a családban már van macska vagy kutya, helyesebb, ha csak második napon engedjük őt össze a jövevénnyel. Meglepő, hogy általában gyorsan elfogadják egymást különösen, ha a jövevény kölyök. Akkor sem kell pánikba esni, ha a kezdeti reakció heves tiltakozásként jelentkezik mindkét fél részéről. A természetesen kíváncsiság és társ iránti ösztönös vágy elvégzi a munkát, különösen, ha ügyelünk arra, hogy a bentlakó kedvencünknek a rendesnél is nagyobb figyelmet szenteljünk és a jövevényt látszólag hűvösen kezeljük. A féltékenység állatoknál épp olyan veszélyes és szenvedélyes indulatokat képes kiváltani, mint embernél.

Akkor sem kell aggódni, ha az összeszokás lassabban megy, hét-három hét alatt egész biztosan elfogadják majd egymást.

Ha a családban gyermek is van, az első pár napban intsük türelemre és magyarázzuk meg, hogy a cicának előbb az új környezetet és embereket kell megszoknia és csak azután, akkor is csak a cica igénye szerint lehet vele játszani. A gyerekek hajlamosak a játék hevében gorombán bánni a cicával, ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mert a macska a zaklatást általában gorombasággal viszonozza. Nem egy esetben fordul elő, hogy a család pár héten belül úgy dönt, hogy a cicának el kell költöznie, mert karmol és harap. Arra ilyenkor ritkán gondolnak, hogy a cicának más eszköze nincs a védekezésre a helytelen bánásmód és örökös zaklatás ellen. A gyermeknek meg kell magyarázni, hogy ő sem szeretné, ha a fülét vagy haját cibálnák. Tudatosítani kell, hogy a macska nem játékszer, hanem bonyolult és érzékeny élőlény, amelynek szokásait, alváshoz, pihenéshez való jogát feltétlenül tiszteletben kell tartani. Négy-öt évesnél kisebb gyermekek ezt nehezen veszik tudomásul, ezért a család helyesebben teszi, ha csak akkor vesz magához macskát, amikor a gyerekek elérték ezt a kort.

Helyes, ha a gyerekeknek megmutatjuk, hogy a cicát hogyan kell kézben tartani. Az egyik kézzel a hóna alatt kell megtámasztani, a másikkal a hátsó lábait felfogni. Ellenkező esetben a macska nem érzi biztonságban magát, kapálódzni kezd és menekülni akar. Vemhes macskát fogjuk a feneke alatt, hasát hagyjuk lógni, mellső lábait szintén hóna alatt, mintha feküdne, úgy tartsuk kézben.